2016. A Danubius Tanulóverseny győztesei Európában

Összegzés (Szaszkó Evelin)

Elérkezett az utolsó munkanapló megírásának ideje is, mely egy összegzés a két hétről. Eleinte nehéz volt megtanulni a sok metró vonalat. Nem volt egyszerű tájékozódni egy idegen városban. A kommunikációt megkönnyítette, hogy rengeteg a külföldi, és köztük sok a magyar is. A német nyelv nem igazán megy, így amikor nem tudtuk megoldani magyarul az adott szituációt, akkor angolul bonyolítottuk le a beszélgetést. Az emberek kedvesek voltak, de természetesen itt is akadtak kivételek.

A munkahely nagyon tetszett. Az üzlet kialakítása, az egyedi, gondosan összeállított receptek mind azt sugallták, hogy nem akárhova kerültünk. Az volt a legjobb, hogy nyugodt volt mindenki, nem volt idegeskedés, rohangálás, persze azért volt egyfajta munkatempó, de látszott a cukrászokon a nyugalom. Mártának, a tutorunknak is hálásak lehetünk, hiszen az első naptól kezdve segített bennünket, jókedvvel, gondos figyelemmel tanított minket. Sajnálom, hogy a többi cukrász munkájába nem folyhattunk bele igazán, de gondot jelentett, hogy nem tudtunk németül. A főnökünk, Renáta, iszonyatosan rendes, és emellett a tekintélyét is megtudta őrizni. Búcsú ajándékként saját receptes könyvével ajándékozott meg minket, melybe üzenetet is írt nekünk.

Szerintem a csapat összetartó ereje szorosabb is lehetett volna, ha az elején máshogy állunk hozzá. Sajnálom, hogy nem ismerhettük meg egymást jobban. Talán majd egyszer még összeülünk valahol, egymásnak mesélve, hogy ki hogyan építgeti a kis álmait.

Összességében felejthetetlen élmény volt számomra ez a két hét, melyet cukrász munkám, és az életben való helytállás során is hasznosítani tudok majd. Remélem még lesz alkalmam külföldi cukrászdákban dolgozni, új dolgokat tanulni.

Szaszkó Evelin

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!