Hamar elrepült ez a két hét, mintha most utaztunk volna még csak ki, de már itthon is vagyok. Összegezve a két hetet, szuper volt: a társaság elég jól összekovácsolódott, a munka is nagyon jól ment, és szerintem mindenki elégedett volt a hellyel, ahova beosztották. Nagyon sok élménnyel gazdagodtam a munkahelyen és a társaságban egyaránt.
Az érkezés kicsit nehezen ment, mivel a városban egy órát bolyongtunk (a busz nem tudta megközelíteni a kollégiumot, mert sok utat lezártak a maratoni futóverseny miatt). Megérkezéskor megkaptuk a szobákat és a kulcsokat. A szobával elégedett voltam, igényes és tiszta. Az informálás a szállásról nem volt olyan jó, mivel úgy informáltak minket, hogy tudunk magunknak főzni, sütni, mivel van konyha, de erre kiderült, hogy nincsen, sőt csak mikró volt, ami eléggé lassan melegítette meg mindenki vacsoráját. A vacsora főtt étel volt minden nap, ami dobozokban érkezett. Én a két hét alatt kétszer ettem csak bele az ételbe, mert számomra nem volt megfelelő. Én szívem szerint visszamondtam volna a vacsorát, mert sajnáltam a sok pazarlást. De ezeket leszámítva jó volt.
A szállás megközelítése is megfelelő volt, nyugodt szép környéken helyezkedett el, egy magas domb tetején, amit minden nap megmásztunk többször is. 🙂 A közlekedés nagyon egyszerű és kiszámítható, nagyon jól boldogultunk a metrón.
Első nap, hétfőn mindenki kísérettel ment a munkahelyre, ahol elsőnek a papírmunkákat rendeztük el, majd körbevezettek minket. Volt, aki már aznap dolgozott, de volt aki nem. A Mercure hotelben négyen voltunk tanulók: Gábor velem, mint pincér és Balázs Tomival, mint szakács. Mi nem dolgoztunk hétfőn, és a keddet is megkaptuk szabadnapnak, így rögtön elmentünk négyen kirándulni, amíg a többiek dolgoztak. Megnéztük a nagy Rapid stadiont és elmentünk a Práterbe, ahol nagyot sétáltunk, és felültünk egy-két dologra.
Majd a következő napokban dolgoztunk: nagyon jó társaságban, és megismerhettük a ház szokásait és a munkamorált is. Volt két magyar, egy a szakácsoknál és egy a pincéreknél, ők nagyon sokat segítettek nekünk, de volt, mikor nem voltak bent a munkahelyen, de hála a jó égnek akkor is elég jól el tudtunk boldogulni.
A külön program is jó volt A schönbrunni kastély csodaszép volt, csak sajnálom, hogy nem tudtuk megnézni az egészet, mivel csak egy kicsi túrára lettünk befizetve, de még ezt is megérte. A belvárosi túravezetés annyira nem volt jó, gyorsan végigszaladtunk a városon, és angolul meg nem is értettem mit mondott. Igaz Noémi segített fordítani, így valami megmaradt belőle, de nem túl sok minden. Sokat jártam a belvárosban, a csapattal is voltunk párszor, de én még máskor is elmentem, mert Bécsben lakik a barátnőm, és többször is találkoztunk. Ő megmutatta a várost és sokat sétáltunk.
Tartalmas és felejthetetlen volt ez a két hét. Nagy lehetőség volt és legalább kipróbálhattuk a tudásunkat egy teljesen más környezetben.
Köszönöm a lehetőséget, a segítséget, és a szervezést azoknak, akik benne voltak ebben a munkában, hogy mi ilyen jól eltölthettük ezt a két hetet.
Járay Zsófia
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: